Augusztus 15-én vasárnap egy baráti házaspárral elindultunk Zirc-Kardosrétre, hogy a helyi kempingben sátorozva néhány napot bejárjuk a környéket. Eredetileg távolabbra akartunk menni, de aztán abban maradtunk, hogy a nagyobb távolság miatt kifizetendő plussz üzemanyag árát másra is el tudjuk költeni. Nem beszélve arról, hogy a Bakony gyönyörű környék. Az út eseménytelenül telt, gond nélkül megérkeztünk a kempingbe. Sajnos maga a tábor nem a legjobb helyen van, a 82-es főút közvetlen közelében fekszik, így az éjszakai forgalom jelentős, a zaj pedig igen zavaró. Az egész kempingben a mi sátrainkon kívül csak egy család lakott, így nem mondhatnám, hogy nem fértünk el. A sátrat (Quechua 4.1) hamar felállítottuk és hála feleségem mindenre kiterjedő gondoskodásának, gyakorlatilag 1 órán belül otthonosan berendezett szállásunk volt. Délután útbaejtettük a zirci TESCO-t, ahol bevásároltunk az esti grillezéshez (kenyér-sör), majd sétáltunk egy jót a zirci arborétumban. A viharok jelentős károkat okoztak, de már megkezdték a kidőlt fák eltakarítását. Az arborétumból kifelé jövet a Damjanich utca 7. szám alatti ház tetején egy csillagvizsgáló kupolája látható. Utólag a weben olvastam, hogy Lohrmann Ervin amatőrcsillagász obszervatóriumát láttam. Ha az információim helyesek, akkor egy 32 cm-es tükrös teleszkóp (volt?) a főműszere a csillagvizsgálónak. Úgy tudom Lohrmann Ervin sajnos már nincs köztünk. Aznap este nagyon szép, Siófokról soha nem látható átlátszóságú éjszaka volt. A lenyugvó Vénusz megkapóan ragyogott a nyugati horizonton, a Tejút gyönyörűen folydogált felettünk.
16-án hétfőn nem volt túl bíztató az időjárás, ezért a feleségek és a gyerekek elmentek a pápai strandfűrdőbe relaxálni. A barátom és én pedig felkerekedtünk és Bakonybélből tettünk egy rövidebb körtúrát az Odvaskői barlang és Bakonyújvár érintésével. Este készítettünk egy bográcsos lecsót.
17-én kedden a feleségem nagyon fájlalta a hasát, hányingere volt, valószínűleg most jött ki rajta az itthon már a kislányomat is megtámadó nyári "fostos-vírus". Azért hősiesen jött velünk, így aznap meglátogattuk a Bakonynána közelében található Római fürdő kirándulóhelyet és a gyerekekkel felmásztunk Savanyú Jóska barlangjához. Mondanom sem kell, gyönyörű környék. Estére már a barátom neje is gyengélkedett, mint utóbb kiderült nagy-nagy szerencsénkre. Éjszaka szakadt az eső és 1/2 2-kor a barátom felesége hányingerrel küszködve kint aludt az autóban - hogy ne zavarja a családját - , amikor a sátrunknál, ahol a párom és a kislányom, meg én aludtunk, egy alakot látott térdelni és matatni. Kiszólt az autóból, hogy ki az, mire az alak visszadörmögött, hogy "Pofa be!", majd hirtelen felállt, és a kemping egyetlen utcácskájához sietett, kb. 15 m-re a sátraktól és ott csatlakozott két másik emberhez. Ekkor már egy kicsit megijedt, szólt a férjének, ő meg később nekem. Mire kikászálódtunk az esőbe, addigra a három fickó egy kivilágítatlan autóval elhajtott Zirc irányába. Rendszámot nem láttunk. Gondolhatjátok, hogy ezek után a feleségek nem nagyon akartak a kempingben maradni, így másnap átköltöztünk a rédei Lila Akác vendégházba.
A vendégház - bár tiszta, jól felszerelt, meg minden - nem hozta azt a hangulatot számomra, mint a sátorozás, de a család mindenek előtt. Az éjszakai kaland másnapján mindenki jól volt, nem fájt semmi, így elindultunk, hogy felderítsük a Cuha völgyét, majd bevegyük a Csesznek várát. Este megnéztük az István a király klasszikust a Mandala Dalszínház előadásában - Kalapács József Koppány nagyon jól eltalált választás volt! - , utána megcsodáltuk a tüzijátékot.
Összeségében nagyon jól éreztük magunkat, bár az időjárás, a zirci rablók, valamint a betegség nem segítette a jó hangulatot. Abban maradtunk, hogy jövőre az Isztrián állítjuk fel hosszabb időre a sátrat.
