Tegnap a www.heavens-above.com oldalon este fél nyolcra, -2,7 magnitudósra "meghirdetett" ISS átvonulást szerettem volna lefényképezni a pajtaajtó mechanikám segítségével, de annyira fátyolos volt az ég, hogy nem kaptam volna értékelhető eredményt. Mára is előre van jelezve egy -3,3 Mg-s, remélem ma nagyobb szerencsével járok!  - Update: Nem jártam, most az időpont nem volt megfelelő...

Van egy kollégám a cégnél, aki rendszeresen jár vadászni. Egy éjjeli vadászat alkalmával, a barátjával üldögéltek a lesen, szemük gúvadt, fáztak, vadak valahol a szomszéd mezőn dzsemboriztak, amikor hirtelen szürreális fényesség támadt. Azt hitték, hogy a közeli vasúton közlekedő vonat reflektora zavarta meg őket, de a fény túl nagy volt, az árnyékok természetellenesen gyorsan fordultak, és a vonat az évek alatt egyszer sem világított az irányukba. Ráadásul a fényesség elmúltával észrevették, hogy a szemközti domboldalban, ahol eddig semmi nem volt látható, jókora területen ég a növényzet. A kollégám elmondása szerint annyira meg voltak döbbenve, hogy meg sem nézték közelebbről a dolgot, később pedig állítólag már megfeledkeztek róla.

A lényeg, hogy vasárnap elmegyünk arra a helyre, ahol annak idején elképzelhető, hogy becsapódott a meteor. Most csak ketten megyünk, de később egy másik ismerősömmel megerősítve fémkereső segítségével megpróbáljuk majd megtalálni a maradványokat... Ha vannak egyáltalán maradványok és persze ha nem kőmeteorit volt a lezuhant "ojjektum".

Ez ám a jól pörgő blog nemde...? Nem győzök mindenkitől elnézést kérni, aki esetleg volt olyan kedves és olvasta a bejegyzéseimet. Rengeteg kifogásom van, amit most felsorolhatnék, hogy miért nem írtam ide lassan fél éve, de mindenkit megkímélek a részletektől. (Tőszavakban: munka, SAP-HR bevezetés, munka, időhiány, munka, munka, stb.)

A múlt év második fele igen gyorsan elszaladt, sajnos semmit nem észleltem, a cuccaim csendesen porosodtak - persze szigorúan idézőjelben - a szoba sarkában. Az ünnepek viszonylag eseménytelenül teltek, ismét öregedtem egy évet - karácsonykor születtem 38 esztendeje. Az új év sem hozott túl nagy változást az életemben. A párommal  és a kislányunkkal szent esküvést tettünk, hogy jóval többet fogunk mozogni és a hétfői néptánc próbák mellé elkezdünk rendszeresen túrázni, geocashingelni. GPS-ünk az még nincs, de több nagyon kedves barátom is felajánlotta, hogy kölcsön adja a sajátját egy-egy alkalomra. Vásároltunk túrabakancsot,lélekben felkészülünk, már csak a jó időnek kell megérkeznie.

Ismét csak sikerült kihagynom pár hónapot a bejegyzésekkel, sajnos ezidő alatt alig foglalkoztam a távcsöveimmel. A munkahelyemen belekezdtünk egy elég nagyszabású projektbe, ráadásul otthon is volt más dolgom, így a csillagászatra jutott a legkevesebb időm. Azért történt ez-az, például édesapám arany kezei elkészítették az összecsukható észlelőasztalomat, így nem kell camping asztalokat, meg mindenféle szedett-vedett megoldásokat alkalmaznom a nem létező észleléseim támogatásához. Az asztalt cirka 10 perc alatt fel tudom építeni és le tudom bontani. 60cm * 90cm-es asztallap, fölötte egy "függő polc", egy zsákos tároló, 4-es 220V-os elosztó és világítás teszi kényelmessé a megfigyeléseket. Az asztalt fekete vászon és egy vízhatlan fólia fedi, így nem csapódik le a pára a laptopomon, a jegyzeteimen, meg a térképeimen. Tervezem még a 12V-os és 6V-os csatlakozási lehetőség kiépítését. Képeket ide kattintva tudtok nézegetni.

Az asztal tesztjére július 14-én éjjel került sor és mondhatom, hogy teljesen megfelelt az elvárásaimnak. Kényelmes, praktikus.

Miután másodszor pakoltam ki két egymást követő napon, kezdett kicsit kényelmetlenné válni, hogy a fényképezés közbeni fókuszáláshoz ki kell cipelnem a srácok színes TV-jét.  Mivel a laptopomon nincsen semmiféle analóg videóbemenet, így valamilyen külső eszközzel kellett megoldanom a fényképező videó jelének digitalizálását. Egy kollégám tanácsára a Vaterán vásároltam egy EasyCap nevezetű USB-s digitalizálót 4.000 Ft-ért, így most már kényelmesen, a laptop képernyőjén figyelhetem a képélességet.

Beszereztem egy Scopium CCD kamerát is, az első próbálkozásaim bíztatóak, itt lehet megnézni az elkészült fotót. Sajnos éjjel a Barlow lencsém majdnem leesett, én utánakaptam és véletlenül megfogtam magát a lencsét, a foglalat alján. Most ott virít az ujjlenyomatom, még gondolkodom, hogy letöröljem-e, mert semmiképpen nem szeretném összekarcolni a felületet. (Velem mindig ilyen szerencsétlen dolgok történnek...)

Lefényképeztem az egyik legfényesebb ISS átvonulást (a Heavens-Above szerint -3.2m) és tegnap este megfigyeltem egy igencsak fényes, -7m-es Iridium felvillanást. Tudom, hogy nagyon szennyezik az eget ezek a jelenségek, de nekem különösen tetszenek... Annyira érdekes hangulata van, amikor a megadott időpontban itt-ott feltűnnek néhány másodpercre. Persze ha pont belerondítanának egy hosszúexpós fotóm kellős közepébe, valószínűleg nem lennék túl boldog.

Csatlakozva az április 4-i világméretű csillagpartihoz én is meghirdettem egy esti nézelődést szűkebb lakóhelyemen, Siófok-Kilitin. Készítettem egy szórólapot, amelyet egy kellemes séta mellett bedobáltam a környező utcákban, valamint megkértem a feleségemet, aki a helyi iskolában tanító, hogy propagálja a szülők és a kollégái között az eseményt. Úgy terveztem, hogy 20:00 órától 23:00 óráig kitelepülök az utca végén fekvő játszótéri focipályára a newtonommal, a refraktorommal, meg egy állványra szerelt binokulárral.

Természetesen mi is lekapcsoltunk minden elektronikát március 28-án és engedtük, hogy Földanya egy órácskára lélegzethez jusson. Nagyon kellemes hangulat volt, a család összejött a nappaliban és Dani gitárjátékát hallgatta. Kicsit "givpíszacsensz", kicsit világvége, de nagyon jó... A lányom most is nagyon élvezte a félhomályt.