Előre leszögezném, nem vagyok ezermester. Még százmester sem vagyok, igazából nem is ismerem a szerszámok rendes nevét, bár erre egyáltalán nem vagyok büszke. Zsigeri rettegés tölt el, ha szét kell szednem valamit, mindig attól félek, hogy eltöröm, elrontom (elveszítem). Ennyit a fóbiákról. A 102mm-es Celestron akromátom alatt egy EQ3 mechanika van. Használtan vettem, megkímélt állapotban, mégis produkálta az összes zavaró tünetet, ami ezt a típust jellemzi. Több fórumot is átolvasgattam és mindenhol megemlítik azokat a viszonylag egyszerű lépéseket, amelyekkel javulás érhető el a mechanika teljesítménye terén. Azt is olvastam, hogy egy 10 cm-es lencsés távcső már egy kicsit nehéz az állványnak, ám mivel drágább mechanikára nincs pénzem, kénytelen vagyok ebből kihozni a legtöbbet.
Nézzük melyek azok a zavaró tényezők, amelyekkel szembesültem az észlelések során:
- A DEC tengelynek túlságosan nagy a holtjátéka.
- A finommozgató karok kicsit rövidek.
- Finommozgatás közben az állvány beremeg, kell kb. 8-10 mp, hogy megnyugodjon.
- Az RA tengely finommozgatása nem egyenletes, néha szorul, néha nagyon könnyen megy.
- A tripod (háromláb) nagyon könnyű - ez lehetne éppen előny is, ha mondjuk a Somló hegy tetejére kellene felcipelnem - minden érintésre megremegteti a távcsövet.
Az internetet böngészgetve majdnem mindegyik problémára találtam valamilyen megoldási javaslatot. Magát a mechanikát csak akkor lehet feljavítani, ha az emberfia szétszedi. (Puff neki!) Mivel magamtól nem nagyon akaródzott nekiállni, magam mellé vettem a Makszutov.hu fórumán is javasolt francia nyelvű cikket, ahol fényképekkel illusztrálva leírják a mechanika szétbontását. (Csináltam én is néhány felvételt, majd felteszem a Picasa albumomba őket.) Na szóval végül nem is volt olyan nagy dolog szétkapni és megtisztogatni az EQ3-at. Nem kellett hozzá más, csak egy imbuszkulcs (nem'tom hányas, nincs ráírva, addig próbálgattam édesapám szerszámai közül, ameddig ráakadtam a megfelelő méretűre), egy 17-es kulcs, papírtörlő, egy kisebb ecset, szintetikus higító (mindenhol alkoholt írnak a tisztításhoz, nekem nem volt itthon, így vigyáztam, nehogy a műanyag alkatrészekre folyjon a szer, nehogy feloldjon valamit). Miután a cikkben szereplő fényképeknek megfelelően szétszedtem az állványfejet, a higítóba mártott ecsettel óvatosan megtisztogattam az alkatrészeket a fekete ragacsos kenőanyagtól. Elég undorító egy anyaggal kenték be a csúszócsapágyakat a kínaiak, alig akart lejönni a kezemről. A tisztítás előtt a RA tengely finommozgatásáért felelős orsócsavart (?) vagy mit, elég egyenlőtlenül lehetett tekerni. A tisztítás után még mindig érezhető egy kis "morgás" a csavar forgásában, de a lítiumzsír remélhetőleg megoldja majd ezt a problémát. Jelenleg itt tartok. Az állványfel megtisztítva, szétszedve fekszik az íróasztalomon. A héten veszek egy tégely lítium bázisú kenőzsírt és újrazsírzom a megfelelő alkatrészeket. Folyt. köv.