NNNNaaaaaavégre volt időm és összeraktam az EQ3 mechanikámat. A Tesco-ban vásároltam MOL gyártmányú Liton LT 2LP zsírt és azzal kentem be a súrlódó részeket. Nem tudom pontosan, hogy ez-e a legjobb megoldás, mindenesetre mérföldekkel finomabban működik minden, mint előtte. Az alkatrészek összeszerelése közben volt egy kis kavarás, de aztán rájöttünk, hogy mit, hová és miért kell tenni. Az egész művelet arra is kitűnő volt, hogy megismerjem az állvány felépítését. Összeszerelés után a DEC tengely teljesen korrektül működött, holtjáték mentesen rögzült, mégis könnyen lehetett finommozgatni. Az RA tengelyen azonban túlságosan szoros volt a mozgás. Ráadásul, miután felszereltem a léptetőmotort, úgy tűnt mintha a motor erőlködne. Elkezdtem játszani a menetes orsót rögzítő négy csavarral, meg a sűllyesztett állítócsavarral. Mintegy fél órányi próbálgatás után - adigra rájöttem, hogy nem kell több fordulatot tekerni az állítócsavaron ahhoz, hogy jelentős változást idézzek elő a tengely működésében - sikerült egy olyan beállítást találnom, ahol holtjáték mentesen lehetett a tengelyt rögzíteni, ugyanakkor léptetni is könnyű volt a mechanikát.

Február 28-án "élesben" is kipróbáltam az állványt, hiszen estére végre kitisztult az ég, a nyugati látóhatár fölött gyönyörű hamuszürke fény mellett világított a holdsarló, néhány fokkal alatta pedig a Vénusz ragyogott. Villámgyorsan kipakoltam, a kislányom is kikísért. Bármennyire szánalmasan hangzik, ez volt az első alkalom, hogy az USA-ból rendelt okulárokat és a Makszutov.hu akciójában vásárolt WO dielektrikus zenittükröt is ki tudtam probálni. Nagyjából pólusra álltam, aztán bekapcsoltam az óragépet. Szépen halkan ketyegett, ha rátettem a kezemet éreztem az alkatrészek finom remegését, de ez nem "rázta" meg a képet, még nagyobb nagyításokon sem. A 32mm-es okulárban megkapó és tűéles látványt nyújtott a Hold, a kislányomat is lenyűgözte. Tisztán lehetett látni az árnyékban megbújó felszíni formákat is a Földről visszaverődő fényben. A 9mm-es szemlencse is "hozta" amit vártam tőle, szép éles kép, bár a légkör meglehetősen hullámzott. A 4mm-es okulár is kellemes meglepetéssel szolgált. A kép nem esett szét 250x-es nagyításnál sem, a léptetőmotor gyönyörűen követte az égbolt mozgását, a látvány nem remegett be, csak akkor, amikor a fókuszálóval babráltam. A WO zenittükör magáért beszélt, a Celestron távcsőhöz kapott alap eszközt mindenben felülmúlja. A Vénuszt is megsasoltuk, fantasztikusan nézett ki a sarló - a lányom szerint Kis-Hold -, bár itt a színi hiba hatrározottan jelentkezett. Kipróbáltam a sárga színszűrőt is, aminek hatására minden sárga lett... :) Igazából ez  csak egy gyors esti teszt volt, így nem bonyolódtam bele nagyon a dologba, ráadásul Sára és Barnabás kutya felváltva hozták rám a frászt, ahogy a távcső körül cikáztak. Végeredményben meg vagyok elégedve az elvégzett upgrade-del és az eszközeimmel. Alig várom hogy huzamosabban derült legyen az idő és elkezdhessem az igazi észlelőmunkát...