IGEN! Sikerült. Lefényképeztem az ISS-t. Na nem kell cikizni, hogy "mi ebben a kunszt, én már vagy 1000-szer"... Nekem nagy élményt jelentett, amikor a memóriakártyáról átmásoltam a fényképeket és ott húzta a csíkot az állomás! Tudom, hogy már-már a fetisizmus határait súrolja a dolog, de nekem rendkívül tetszik ahogy néma csöndben áthúz felettünk az űrállomás.
Ugyanígy rajongok az Iridium felvillanásokért is. Végre rájöttem, hogyan tudom a CHDK mod-ot úgy beállítani a kis pocket gépemen, hogy használható eredményt kapjak. Ma este újra megpróbálom, de most a pajtaajtó mechanikámat fogom a fényképező alá tenni, hogy a csillagok ne húzzanak csíkot a felvételen. Egyetlen problémát az jelenthet, hogy kézi erővel fogom nyitni az állványt, így félő, hogy az ISS nyoma nem lesz tökéletes ívű a fényképen. No majd meglátjuk! Addig is fényképek a tegnapi átvonulásról: a Picasa albumomban.
1994. április 21-én egy lengyel csillagász, Alex Wolszczan bejelentette, hogy bizonyítékot talált egy, a Naprendszeren kívüli bolygó létezésére.A felfedezés egy szerencsés véletlennek volt köszönhető. Wolszczan 1990-ben a puerto rico-i Arecibo Rádióobszervatóriumban dolgozott. A 305 m átmérőjű antenna vevő egységét karbantartották, így megfigyeléseket csak közvetlenül az antenna feletti égrészleten lehetett végezni. Wolszczan a korlátozott lehetőségek mellett nekilátott, hogy pulzárokat vizsgáljon. A PSR B1257+12 számú pulzár rádiójelében gravitációs anomáliákra utaló eltéréseket fedezett fel, amiből arra következtetett, hogy a halott csillag körül egy, vagy több bolygó keringhet. Már egy csillag körül keringő bolygó felfedezése is óriási esemény lett volna, de egy pulzár körül keringő bolygórendszer kimutatása igazán érdekes fordulat volt. Miután fennállt a veszélye a téves számításoknak Wolszczan megkérte Dale Frail csillagászt, hogy az Új-Mexikói Very Large Array rendszerrel ellenőrizze az előzetes számításokat. Miközben a kontroll megfigyelések folytak Andrew Lyne, egy brit csillagászcsoport tagja 1991. júliusában bejelentette, hogy exobolygót találtak egy másik pulzár körül ( PSR-1829-10). A csillagász társadalom felbolydult, a média is felkapta az új felfedezés hírét. Wolszczan továbbra is folytatta a saját számításait. 1991. szeptemberében végül sikerült elkészíteni a PSR B1257+12-es rendszer számítógépes modelljét és az eredmények kétséget kizáróan bizonyították, hogy a pulzár körül bolygók keringenek. Az események igazán drámai fordulatot vettek, amikor 1992. januárjában az Amerikai Csillagászati Társaság konferenciáján Lyne-t és Wolszczan-t felkérték egy nyilvános vitára. Lyne kezdte a beszélgetést és óriási megdöbbenésre több száz csillagász előtt beismerte, hogy sajnos tévedett. Ugyanaz a számítási hiba csapta be őt és a team-jét, ami miatt Wolszczan kontroll kalkulációt kért Frail-től. Wolszczan még két éven át dolgozott a számítások pontosítása érdekében. Végül kétséget kizáróan bizonyítottá vált, hogy a pulzár körül minimum három bolygó is kering: egy 4,3 Föld tömegű, egy 3,9 Föld tömegű, valamint egy aprócska, fél Hold tömegű égitest. A pulzártól való távolságuk igen csekély, ha a mi Naprendszerünkben volnának, akkor mindhárom bolygó a Merkúr pályáján belül keringene.
A történethez még hozzátartozik, hogy később, 2003-ban a korábban kudarcot vallott Lyne fedezte fel az első olyan kettőscsillag rendszert, amelynek mind a két tagja pulzáló neutroncsillag (PSR_J0737-3039).
