Jó régen nem írtam ide... Foghatnám a munkára, meg a melegre, meg még sok minden másra, a lényeg, hogy igazából nem tudtam a csillagászattal annyit foglalkozni, mint amennyit szerettem volna. A feleségem és a tanítványai táborban voltak Dégen. Egyik este a gyerekeknek csináltam egy Holdat-Jupitert-csillagképeket-nézős bemutatót. Sajnos pont telihold környékén jártunk, így sok látnivaló a Holdon nem volt, de a Jupiternek és holdjainak ragyogó látványa kárpótolta a táborozó siserehadat. A csillagképekhez köthető történetek hatalmas sikert arattak, látszik, hogy a mai gyerekek többsége egyáltalán nincs hozzászokva az "élő" meséhez.

A tábor után egy héttel a család elutazott egy kis nyaralásra (Rab-sziget, Horvátország), majd miután visszaérkeztünk, augusztus 1-én előpakoltam a refraktoromat és a rekkenő déli hőségben megcéloztam a Napot. Azaz csak céloztam volna, mivel fél órával a napfogyatkozás kezdete előtt Siófokról zárt felhőzet takarta a napkorongot. Némi fohász és a lányom felhőűző tánca megtette a magáét, a felhők továbcsusszantak, én meg nekiálltam az őrült fotózásnak. 93 többé-kevésbé elfogadható képet készítettem a Canon Powershot A530-as géppel. A blende F2.6, az érzékenység ISO 80, a záridő 1/1000 mp volt. Baader napszűrő fóliát használtam, meg a 25mm-es Plössl okuláromat. Az eredmény itt látható:

Szerintem nem is sikerült olyan rosszul. Ahhoz képest, hogy egyáltalán nem vagyok gyakorlott az afokális fotózásban és nem ismerem a Canon gépet. További fotók a jelenségről megtekinthetők itt.